A túzok (Otis tarda) Magyarország legnagyobb röpképes madara. Bár a XX. század elején összefüggő populációban éltek ezek a madarak a Kárpát-medencében, de az élőhelyeiket felszámoló gazdálkodás következtében nagyon sok helyről teljesen visszaszorultak.

2014-ben az „Év Madara" címet a túzok kapta, hogy a program keretén belül a társadalom megismerhesse ezt a madarat, így bevonva az egész lakosságot a túzok, vagy akár más madár védelmének érdekében. Az év madaraként idén először nem a közönség szavazta meg, hanem az MME szakemberei ajánlották címermadarukat, ugyanis az egyesület idén ünnepli 40. jubileumát.

A túzok a madarak osztályába, a darualakúak rendjébe és a túzokfélék családjába tartozik.
Magyarországon, Romániában, Szlovákiában, Portugáliában, Spanyolországban, Közép- és Kelet Ázsiában most is él. Európában 15 ezerre becsülik példányszámát, a legtöbb Spanyolországban él.
Magyarországi túzokok a Kisalföldön, a Hortobágyon, a Duna-menti síkságon, a Bihari-síkságon és a Nagy-sárréten maradtak fenn, nagyjából 1500 példány.

A pulykanagyságú madár erős futólábával jellegzetes földlakó madár, habár tud repülni. Szürkésbarna a tollazata, a mellrésze piszkosfehér. A túzok kakasa akár egy méter magas is lehet, súlya 18 kg, szárnyfesztávolsága pedig 2,5 méter. A tyúk súlya 4,5 kg. A kakas dísztollakból álló bajuszt visel. A túzok háta barnássárga, fekete-világos harántsávval ellátva. A hasa és a melltájék világosbarna.

A túzok a nyílt területeket kedveli, megtalálható a füves pusztákon éppúgy, mint a mezőgazdasági földterületeken is. Fészkei a mezőgazdasági munkálatok miatt nagy veszélyben vannak, ugyanis élőhelyeik a lucernások, gyepek, gabonatáblák, tarlók, repceföldek.

A hímek udvarlását dürgésnek nevezik. Ilyenkor nászruhába öltöznek, ami azt jelenti, hogy ilyenkor nyakpajzsa is van. Dürgéskor a hímek fejüket hátrahajtva, farktollaikat felfelé mereven tartva, szárnyaikat kifordítva, torokzacskóikat felfújva udvarolnak a tojóknak. A fészkelés áprilistól júniusig tart általában. A fészek kiválasztásánál a növényzet magassága a legfontosabb tényező.
A túzok nem vonul csak akkor, ha az élelem hiánya délre nem kényszeríti a populációt.

Hazánkban a túzok védelmében tett első lépés az volt, hogy egyensúlyt teremtsenek az állomány ivararányában. A vadászok sorra lőtték ki a kakasokat, így ezt a tevékenységet be is tiltották. 1970-ben védetté nyilvánították a túzokot, amely jelenleg fokozottan védett madár, értéke 1 millió Ft. Másik védelmi intézkedés volt, hogy mentsék a fészekaljakat, a tojásokat keltessék, a fiókákat mesterségesen felnevelve a természetes közegükbe visszaengedhessék. Ennek érdekében is jött létre a Dévaványai Túzokrezervátum 1975-ben. A visszavadítási kísérlet nem vált be, ezért a hangsúly napjainkban az állomány megmentésén van.

(Forrás: otthonikedvenc.hu; Fotó: ivnvechtplassen.org)