Vannak olyan rovarfajok, amelyek csak akkor keresik fel fajtársukat, amikor párzási időszak van, utána magányosan élik tovább életüket. Más fajok pedig fajtársaikkal együtt, közösséget alkotva élnek. A csoport tagjai nem a szociális vonzódás miatt verődnek csoportba, hanem többnyire külső tényezők befolyásolják csoportosulásukat. Bár sokszor előfordul a baktériumokon át egészen a bálnákig, a kiváltó okot sokszor a tudósok sem tudják. Sok esetben ugyanis semmilyen kapcsolatban nem voltak az adott faj egyedei. Gondoljunk csak a felkapcsolt lámpa égője körül hirtelen megjelent rovarokra, amelyek a villany lekapcsolásával azok el is tűnnek.

Mindenki látott már verőköltő bodobács csoportosulást, amely hazánk egyik leggyakoribb poloskafaja. A bodobácsok télen és kora tavasszal jelennek meg csoportokba tömörülve. Lárváinak csoportjával pedig egész nyáron találkozhatunk.

Milyen tényezők játszhatnak szerepet az ilyenfajta csoportosulásokban? Az első a környezeti tényező. A második a szaporodás, mint stratégia. A harmadik pedig a védekező stratégia. Ezeknek köszönhetően jön létre egyes állatfajoknál ún. aggregáció, amelynek jelentősége van az egyed túlélési- és szaporodási esélyeit tekintve. Ezek az előnyei, de egy ilyen csoportosulásnak vannak ám hátrányai is, hiszen nagyobb lehet a versengés, a ragadozók számára feltűnőbb egy nagyobb tömeg.

További érdekességekért kérjük keressék fel Facebook oldalunkat!

(Forrás: otthonikedvenc.hu; Fotó: termeszettar.hu)