Az állatvilág más példányaihoz képest, mi emberek, igencsak gyatrán teljesítünk. Ahhoz, hogy érezzük szagokat, illatokat, nagy mennyiségű illata van szükség. A rovarok egy molekulányi feromont is megéreznek a levegőben. Szemünk sem a legerősebb érzékszervünk, legalábbis a madarakéhoz képest nagyon gyenge. Az általunk látott színek csak töredéke annak, amit a madarak észlelnek. A kutyák orra sokszorosan jobban teljesít a miénknél.

Ahhoz, hogy közelíteni tudjon az ember az állati érzékszervekhez, számos technikai fejlesztést és annak használatát igényeljük: hőkamera, detektorok, éjellátó kamerák, szemüvegek, szenzorok.

A tapintás az egyik érzékszerünk, amely igencsak fontos. Az állatvilágban szintén nagy a hangsúly ezen, hiszen ott alkalmazzák leginkább, ahol a látási viszonyok nem a legjobbak. Sok emlősnek éppen ezért van bajusz a pofáján, hogy a szőr legkisebb elmozdulását is megérezze.

A halak szőr helyett oldalavonaluk segítségével érzékelik a mozgást. Az oldalvonal is speciális szőrsejtekből áll.

Meghatározó érzékszervünk a fülünk is, a hallás nélkül gyámoltalanabbak lennénk a világban. Ám a kutyák olyan hangokat is meghallanak, amelyek az emberi tartományon kívülre esnek. A bálnák a nagyon alacsony frekvenciájú hangok alapján kommunikálnak egymással. A denevérek és a delfinek sajátos csettintéseket hallatnak, majd a különböző felületekről visszaverődő hangokat hallgatják, ahhoz képest tájékozódnak, keresnek élelmet.

További érdekességekért kérjük, keressék fel Facebook oldalunkat!