Az előző részben megemlítettük monogám életmódot élő állatok közül a farkasokat, a hattyúkat, a préripockokat, a császárhalakat, valamint a hollókeselyűket.
A sort az albatrosszal folytatjuk. Forró násztánc és udvarlás után egy életre választanak maguknak párt. A hatalmas távolságokat megtevő, nagy szárnyfesztávolságú madarak minden szaporodási időszakban ugyanoda térnek vissza, és ugyanazzal a párral fog fészket rakni.
A gibbonok is azok közé tartoznak, akik nem cserélgetik partnerüket. Nemcsak genetikailag állnak hozzánk a legközelebb a majomfélék, de párválasztási szokásaikban is. A gibbonpárok sok időt töltenek egymás társaságában, a testi érintkezéseket is kedvelik. A nőstények és a hímek nagyjából egyforma nagyságúak, a nemi egyenlőség egyértelmű.
Vadgerlét bárhol láthatunk, de talán azt nem is tudjuk, hogy ők is örök hűséget fogadnak egymásnak párjával. Nem véletlenül a galambok a szabadság és a szerelem hírnökei. Turbékolással hízelegnek és kedveskednek egymásnak.
Amerika szimbóluma a fehérfejű rétisas, aki hű párjához. Nem választ maga mellé mindig másik párt, azonban ha előző párja elpusztul, és még szaporodóképes, akkor keres magának új párt.
A hangyák királynője sorra párosodik a hímekkel, amelyek ezután elpusztulnak. Ám a termeszek királynője és királya egész más kapcsolatot ápol. Nekik köszönhető, hogy az egész termeszvárat benépesítik.
További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!