A vitorláshal (Pterophyllum scalare) a csontos halak osztályba, a sügéralakúak rendjébe és a bölcsőszájúhal-félék családjába tartozik.
Ez a halfaj az Amazonas folyó középszakaszán és az Amazonas mellékfolyóiban őshonos. A vadon élő halak színe zöldesbarna, sötét, hosszanti keresztcsíkokkal tarkítva.

Díszhalként leggyakoribb színváltozata az ezüstszínű, fekete keresztsávokkal. Az 1960-as évektől egyre több és érdekesebb változata jelent meg, úgymint zebra, leopárd, márványos, arany, sárga.

Eredeti élőhelyén dús növények között úszkál, így akváriumban is érdemes hasonló környezetet teremteni számára.

A vitorláshalakat nem érdemes kis halak társaságába tartani, főleg, ha nem fiatal példányról van szó, mert a kisebb halakat tápláléknak tekinti. Közepes vagy nagytestű halakkal érdemes együtt tud élni az amúgy barátságos hal.

Lassú mozgású, amely szeret egyhelyben lebegni. Mivel magas testfelépítésű, így szükséges számára a 140-150 literes akvárium, hogy úszói szépen fejlődjenek.

Nem ajánlott egyedül tartani. Vagy fajtársa éljen vele, vagy más halak, ugyanis erősen területvédő fajta, a későbbi lakók behelyezése nehézkessé válhat. Legalább három vitorláshal betelepítése, vagy a vitorláshal mellé más, nagyobb testű hal javasolt az akváriumba.

Ha több vitorláshalat tartunk együtt és szerelembe esnek, az akvárium egy eldugottabb pontjára húzódnak, ahol a nőstény lerakja az ikráit. A sok keresztezés azt eredményezte, hogy már nem olyan jól a szülők, mint régebben voltak. Védik a megtermékenyített ikrákat, szellőztetik rendületlenül, de a szaporodás sokszor nem jár sikerrel.

(Forrsá: otthonikedvenc.hu; Fotó: flickr.com)