Tudományos nevén Triturus dobrogicus, a kétéltűek osztályába, a farkos kétéltűek rendjéhez és a szalamandrafélék családjába tartozik a dunai tarajosgőte.

Hazánkon kívül megtalálható még Ausztriában, Bulgáriában, Horvátországban, Csehországban, Moldovában, Montenegróban, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában és Ukrajnában is. A síkvidéki nedves, bokrokkal, erdőkkel tarkított területeket kedveli. A Duna és a Tisza mentén, az árterekben gyakran előfordul.

Ez a 13-16 centiméteres hüllő karcsú testű. Kicsi a feje a testéhez képest és a lábai is rövidek. Színe a hátán zöldes-barnás, amelyet az arcon, testen, hason és az oldalának határán fehér pöttyök tarkítják. A hímek taréjt viselnek a fejük közepétől a farkukig, a nőstények nagyobbak és sötétebbek, mint a hímek.

Az év márciustól novemberig tartó időszakában aktív, októbertől elvonulnak telelőhelyükre. Tavasszal előbújnak és keresik a párjukat. A párzási időszak május, júniusban tart. Ekkor a hím dunai tarajosgőte farka közepén fehéres árnyalat jelenik meg. A nőstény 200-400 petét rak, és a lárvák 2 és fél hét után kikelnek. Negyed év múlva a lárvákból kifejlett gőte lesz, ekkor elhagyják a vizet.

Férgekkel, csigákkal, ízeltlábúakkal és az utóbbiak lárváiból áll táplálékuk.

A dunai tarajosgőte hazánk egyik leggyakoribb gőtefaja, ráadásul elterjedésének 40%-a nálunk található, így kiemelt szerepünk van a fajmegőrzésben. Ezért is választották az 2015-ös év hüllőjének.

További érdekességekért kérjük keressék fel Facebook oldalunkat!

(Forrás: otthonikedvenc.hu; Fotó: caudata.org)