Azt gondolnánk, hogy a napfény, a jó idő és nagyobb mozgástér nagyobb étvágyat is eredményez, de sokszor találkoznak azzal a problémával a gazdik, hogy teknősük étvágytalan. A legtöbbször ez nem betegséghez köthető, hanem a páncélos tartásának technikájában van valami. Ezt a jelenséget telelés után étvágytalanságnak nevezik, amely a teleltetés alatti problémák következményeként tekinthető. A tartás körüli probléma mellett azonban betegség is okozhatja ezt az állapotot.

Ahogy kezd az időjárás és a környezet is egyre zordabb lenni, a teknősök nehezen találnak táplálékot, ezért erre az időszakra elvonulnak téli álomra. Mint ahogy más állatfajnál is, az életfolyamataik lelassulnak, és kevesebb energiát kell magukhoz venni azért, hogy életben maradjanak. Azt az energiát, ami az élet fenntartásához szükséges, azt tartalékaikból tudják fedezni. Mikor felébrednek álmukból, tartalékaikat felélik, így jobban ki vannak téve betegségeknek.

A telelés után jelentkezhet az a fajta étvágytalanság, amely minden gazdi számára fejtörést okozhat. Kiválthatja ezt a magas vagy az alacsony telelési hőmérséklet, a hosszú telelési idő. Az is előfordulhat, hogy a telelésből hamarabb ébred fel a teknős, és ha ezt nem veszi időben észre a gazdi, akkor nem a megfelelő környezetben él a teknős. Ez is betegséghez vezethet. Olykor megtámadhatja a teknőst rágcsáló is. A lappangó, a már telelés elején is bujkáló betegség elharapózhat az állatban és a teleltetés utáni étvágytalanság okozója lehet.

Gazdiként az a legfontosabb, hogy megfelelő teleltetési időt és helyet biztosítsunk a páncélosnak, és ébredés után is igaz legyen ez. Pótolni szükséges az elvesztett folyadékot. A telelés utáni első hét az ébredezésé, de utána ennie kell az állatnak, ha egészséges. Amennyiben nem így történik, akkor érdemes állatorvost felkeresni.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!