A fiatal lány rémálma vált valóra azzal, hogy megerőszakolták. Nem is tudta feldolgozni azt, ami vele történt, ezért testi és mentális megnyilvánulása az anorexiában és a poszttraumás stressz szindrómában öltött testet. Már olyan állapotban volt, amely lassan az élettel összeegyezhetetlenné vált. A legmélyebben járt, amikor ellátogatott unokatestvéréhez és az ő mentett farkasaihoz. A rokon ugyanis egy menhelyet üzemeltetett farkasok számára.

A vadállatokkal töltött idő alatt a külvilág megszűnt létezni a fiatal nő számára, és csak az állatokkal foglalkozott. Amikor a vadak között volt, nem félt senkitől, és semmitől, pedig a valóság nem erről szólt. Amíg az állatokkal foglalkozott, elfelejtette azt, ami vele történt.

Szemmel kellett tartani az állatokat, hiszen vadak voltak, félelmetes, ölésre alkalmas fegyverekkel felszerelve. Megtanult a jelenre és a valós félelemre koncentrálni. A farkasok nem kiszámíthatatlan gyilkoló gépek. Jelzik, ha valami nem tetszik nekik. Ilyen helyzetben is találta magát, és ugyan félt, de indokolatlanul egyszer sem bántották. Sőt, egyáltalán nem bántották.

Ez a munka volt egyben a lány terápiás foglalkozása is. A farkasok tanították meg arra, hogy nem szabad mindentől félni.

További érdekességekért kérjük, keressék fel Facebook oldalunkat!