A vadon élő farkasoknak nincs és nem is kell mély kapcsolatot ápolniuk az emberrel, ám etológusok arra voltak kíváncsiak, hogy az ember közelsége hogyan hat rájuk. Azt tapasztalták, hogy a kicsi koruk óta ember közelében élő farkaskölykök életére nem volt olyan mély benyomással az az ember, aki nevelte, napi szinten találkozott velük. Amikor idősebb állatoknál vizsgált ugyanezt, akkor már kevésbé stresszes helyzetben tették meg a vizsgálódást. A kifejlett állatok esetében azt figyelték meg, hogy ha nyugodt körülmények között keresi fel az az ember a farkasok társaságát, akiknek korábban is volt kapcsolatuk velük, akkor igenis kifejezik ragaszkodásukat.
Ha a farkas és az ember kapcsolata is hasonlóan szoros, mindennapos lenne, akkor a farkasok is a kutyákhoz hasonló módon reagálnának az emberek közelségére, barátságára.
További érdekességekért kérjük, keressék fel Facebook oldalunkat!
