Ehhez az sem szükséges, hogy olyan háziállat legyen, amellyel az ember már a születése óta együtt él. A szamár ugyanis nem volt a nőé, csak azután fogadta magához, miután megtudta a történetét.

A nőstény állat ugyanis elveszítette kicsinyét, és láthatólag nagyon megviselte az eset. Lehangolt volt és szomorú. A nő, aki magához fogadta nagyon is jól tudta, hogy mit élhet át, hiszen szintén elveszítette a gyermekét.

Nemcsak otthont, hanem kedves társaságot is biztosított új gazdája a szamárnak. Szemmel láthatóan jó hatással van a többi állat és a nő jelenléte a szamár hangulatára, de így van ez a nővel is.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!