A mogyorós pele Európa szerte elterjedt emlős, csak a legészakibb részeken, és az Ibériai-félszigeten nem élnek meg. Ez a kis emlős egyáltalán nem ritka hazánkban. Élőhelyét a dús aljnövényzet, a sűrű bokor és a cserjések, bükk- és tölgyerdők jelentik, de a parkokban, nagyobb gyümölcsösökben is láthatók olykor. Megél a síkvidéken, a hegyvidéken ugyanúgy. Mivel szeret rejtőzködni, kedveli a sűrű és tüskés bokrok védelmét, így mi sem sűrűn látjuk, de a ragadozók sem érik el. Éppen ezért éjszaka aktív állat, a védelmet és biztonságot nyújtó bozótosból, ahol fészke is van, csak esténként merészkedik elő, ekkor szerzi táplálékát is. A lakhelyéhez és annak szűk körzetéhez nagyon ragaszkodik, nem is hagyja azt el. A fészke néhány méter magasságon készíti el fűszálakból összefonásával, amelyeket falevéllel borítja be kívülről.

A mogyorós pele bundája vöröses, szürkés sárga, de a hasa világosabb. A mogyorós pele farka dúsabb szőrzetű, így az egerektől könnyen megkülönböztethető. Ez az átlagosan 6,5-8,5 cm nagyságú állat nagyon gyorsan és biztonságosan közlekedik a fák törzsein, ágain, mancsai párnázottak. Fülei kicsit, ellentétben azokkal a szemei nagyok, amelyek az éjszakai életmódhoz alkalmazkodtak.

Az év emlősének táplálékát a magvak, a rügyek, a gyümölcsök jelentik főképp, de rovarokat és azok lárváit is elfogyasztják. A pelék átlagosan négy évig élnek, ha valamilyen rá vadászó ki nem oldja az életét, úgymint a macskabagoly, a hermelin vagy a menyét.

A mogyorós pele mérsékelten veszélyeztetett, védett faj.

További érdekességekért kérjük, keressék fel Facebook oldalunkat!