Genetikai vizsgálatokkal bizonyították kutatók, hogy a kutyát nem Kelet-Ázsiában háziasították, mint ahogy ezt feltételezték, hanem inkább a Közel-Keleten. Kelet-Ázsia mellett már Afrika is szóba került, mint az eb háziasításának színhelye. A genetikai elemzések során a kutatók arra jutottak, hogy Közel-Kelet a valószínűbb, ott, ahol először megjelent a mezőgazdaság is.

A kutatók közel 85 fajta ezer kutyáját hasonlították össze farkasokkal és prérikutyákkal, amelyből kiderült, hogy a kutya nagy genetikai hasonlóságot mutat a közel-keleti farkasokkal. A kutya háziasításának közel-keleti eredetét az is alátámaszthatja, hogy az ottani régészeti kutyaleletek kora 12-13 évesek, míg a kelet-ázsiai eredetre nincs bizonyíték.

A kelet-ázsiai kutyafajták kapcsolata a közel-keleti farkasokkal sokkal távolabbi, nem úgy a kelet-ázsiai farkassal.

A vizsgálat alkalmával nem csak a DNS egyetlen szakaszát vizsgálták meg, hanem azt 48 ezer különböző ponton végezték el, aminek eredménye nagyon jelentős, hiszen kiderült, hogy a kutyafajták törzsfája hasonlatos ahhoz, amit a tenyésztők ma is használnak a különböző típusú fajták elkülönítésére. Ez arra enged következtetni, hogy a meglévő kutyafajtákból tenyésztették ki a fiatalabbakat. A vizsgálat előtt nem volt egyértelmű, hogy ennyire szoros a kapcsolat a különböző kutyafajták között.

Igen érdekes eredmény született, amely magyar vonatkozású, hiszen kiderült, hogy a kuvasz besorolásánál funkcionális és genetikai ellenmondás alakult ki, ezért külön ágra került a kutyafajták törzsfáján.

(Forrás: otthonikedvenc.hu; Fotó: vaumagazin.blog.hu)