Az Egyiptomiak is ismerték, de már a XV. században I. Erzsébet királynő is ilyen kutyákat tartott udvarában. Angliában évszázadok óta tenyésztik ezt a fajtát, és jelenlegi megjelenése is nekik köszönhető. A fajta első említését egy XV. századi szövegben találták meg.

Közvetlen őse a nyúlászó harrier volt, majd sok fajtájának keveredésével alakult ki a mai beagle forma. Az ősi típusjegyek mára eltűntek, helyette már sokkal magasabb, izmosabb kutya a beagle. Eredetileg a nyúlvadászatra tenyésztették ki, ahol párban vagy falkában küldték vadászni. Hazánkban ez a fajta a második világháború előtt nem volt ismeretes. 1971-ben kapta meg az első importált állat a beagle bejegyzését.

Megjelenését tekintve a feje hosszúkás és erőteljes, de nem durva, koponyája kissé domború. Ajkai kicsit lógnak, normál nagyságú és sötét színű szemei vannak. Fülei alacsony tűzésűek, fejhez simulóak. Farka magasan tűzött, közepes hosszúságú. Marmagassága 30-38 cm, súlya 11-18 kg között lehet a marmagasságtól függően.

Nagyon kedvelt kutyafajta, amelyet annak is köszönhet, hogy nincs két egyforma beagle, hiszen a fehér szín egyedenkénti változatossága igen nagy. Alapvetően van bicolor és tricolor beagle.

Amiatt is nagyon kedvelt fajta, mert rendkívül intelligens, és türelmes, így igazi gyerekbarát eb. Emellett nagyon jó az orra, kiválóan tájékozódik, kiegyensúlyozott, nyugodt, kitartó állat. Azt érdemes tudni, hogy későn érő fajta.Könnyen és gyorsan tanulja meg a parancsokat, de nagyon fontos a következetesség, mert különben az ember fejére nő.

(Forrás: otthonikedvenc.hu; Fotó: animalplanet.com)