Másképp üdvözölnek az állatok hazaérkezésünkkor, de még egy nehéz nap után is jó arra betoppanni az otthonunkba, hogy egy kedves kutyus csahol, boldogan ugrándozik. Mire fel ez a hatalmas jókedv? Tényleg ennyire örülnének nekünk négylábúink, vagy csak azt remélik, hogy nemsoká ennivaló kerül a tányérjukba?

Mielőtt a kutyás gazdi felhördülne, nem, a kutyák a gazdájuk önmagukért szeretik, nem csak azért, mert remélnek valamit tőlük. Főleg akkor nagy érték a gazdi közelléte, ha egész nap magára hagyja kedvencét, hiszen dolgozni megy. Ha nincs másik állat a családban, akkor teljesen egyedül kénytelen az eb eltölteni napjának jelentős részét. Ha pedig hazaér a gazdája, szinte kividulnak, felélénkülnek az állatok. Az ember lakásba való toppanásakor megszűnik az egyedüllét. Egy kutyákkal foglalkozó könyv írója, aki egyben neurológus is azt kutatta, hogy vajon csak a gazdinak képes ennyire örvendezni a sokáig magára hagyott kutya? Azt találta, hogy nem, ugyanis más emberek felé ugyanilyen intenzitású örömöt produkáltak a kutyák. Tehát az biztos, hogy az egyedüllét, az unalom végének örülnek. Abban a pillanatban, mintha megkönnyebbülne a kutyus.

További érdekességekért kérjük, keressék fel Facebook oldalunkat!