Nagyon szép gondolat az, hogy az állat mellett felnövő gyermekek immunrendszere később sokkal ellenállóbb, megtanulja a kicsi, hogyan kell egy állatról gondoskodnia, ráadásul együtt nőnek fel, de mielőtt ebbe a több éves, akár közel két évtizedes időszakba belevágnak, érdemes tájékozódni az egyes kutyafajták sajátosságairól. Az aranyos édes kölyökkutyából ugyanis hamar nagytestű kutyus cseperedhet fel, vagy legalábbis nagyobb, mint amire számítottak.

Egy kutya tartása felelősség, ráadásul egy külön személyiség, aki fel van vértezve saját fajtájára való alaptulajdonsággal, mozgásigénnyel. Át kell alaposan gondolni, hogy a gyermek érett-e már kutyatartásra, valamint azt is számításba kel venni a szülőnek, hogy bizony sokszor fog ráhárulni az állat gondozása, akár sétáltatása is, ha lakásban él majd a kutyus.

Felelősséggel tarozunk azokért az állatokért, amelyeket magunk mellé veszünk. Ennek tudatában kell befogadni családunkba egy kutyát, vagy épp nem fogadni. Inkább ez utóbbi, minthogy rövid idő múlva szabadjára engedje valaki, vagy menhelyre adja be.

Egy kutyával sokat kell foglalkozni, főleg a legelején. Ha ugyanis nem jól van szocializálva az eb, könnyen meggyűlhet vele a baj, önhibáján kívül. Ma már hasznos tanítási módszereket lehet interneten megtalálni, de ha nagyon nem megy, kutyaiskolákban megtanulják a kutyusok a helyes viselkedést.

További érdekességekért kérjük, keressék fel Facebook oldalunkat!