Láttál már valakit az akváriuma mellett állni, ahogy kopogtatja a medence üvegét, mintegy jelezve az ott élőknek, hogy etetési idő következik? Mindegy, hogy a halakat hidegen hagyja a szó, mégis beszélt hozzá.

Ha a halainkhoz, kisrágcsálóinkhoz annyit beszélünk, csoda, hogy a kutyáinkkal is diskurálunk? Ahelyett, hogy a szavakat használnánk, érdemesebb lenne a testünket használni a hatékony kommunikációhoz. Habár elsajátítanak parancsszavakat és a hangsúlyból is tudnak következtetni az emberi mondanivalóra, mégis könnyebb lenne számukra kiigazodni rajtunk, ha mi is a testünket használnánk.

Hazamész és az az első, hogy megölelgeted, átkarolod a kutyádat, macskádat? Az ő életükben ez hanyagolható lenne. Ami számunkra a szeretet kifejezését jelenti, az számukra akár nyűg is lehet.

Ahogy mi emberek sem szeretjük minden ember közelségét, érintését, pont ugyanígy igaz a kutyákra és cicákra is. Ha szemmel láthatóan nagy az ellenállás az állat részéről valaki iránt, ne kényszerítsük arra, hogy mindenáron megsimogathassa bárki.

Kutyás gazdiként nem árt néha kutyafejjel gondolkodni. A lakásban tartott állat a nap nagy részében kicsi helyen tartózkodik, ahol minden tárgy és szag ismert. Amikor sétára kerül a sor, alig várja, hogy mozoghasson, és új szagokat gyűjthessen be. Nagyot vétünk kedvencünknek, ha nem hagyunk elég időt arra, hogy nyugodtan szimatolhasson, jelölhessen.

Mint a gyermeknevelésénél is szükséges a következetesség, úgy a kutyával való foglalkozáskor is fontos tényező.

További érdekességekért kérjük, keressék fel Facebook oldalunkat!