Imádjuk a kutyákat. Nem háziállatként, hanem családtagként tekintünk rájuk. Meg is idézzük négylábú barátainkat filmekben, művészeti alkotásokban is. Nem csoda, hogy szoborként is megformázzák, és láthatóvá teszik.

Minden szobornak az a célja, hogy kifejezzenek valamit. A kutyás szobrok ezeknek a kiváló állatoknak emelnek emléket. Mindig számíthatunk őszinte és feltétel nélküli szeretetükre, hűségükre, figyelmükre.

Hachiko történetét talán többen ismerik. Ő volt az a kutyus, aki hűséges társa volt gazdájának, de nem csak életében, hanem még halála után is. A gazdi elhalálozása után még tíz évvel is minden nap kiment a vonatállomásra, hogy érkező gazdáját hazavárja. Hűsége megkérdőjelezhetetlen. Preparált testét kiállítva láthatjuk Tokióban.

Alaszkában van Patsy Ann szobra. A bull terrier kóbor állat volt, ráadásul süket, ennek ellenére megérezte a rezgések alapján a hajókat akkor is, amikor még látni sem lehetett azokat. A kikötőben dolgozók viselték gondját Petsy Ann-nek, aki haláláig velük élt.

Amerikánál maradva New York-ban is található egy kutyaszobor (biztosan több is), amely Baltót testesíti meg. Ő volt az a kutya, amelyik több társával együtt részt vett egy olyan küldetésben, amely során életmentő gyógyszereket jutattak el egyik városból a másik városba. A mínusz negyven fokos hidegben Balto volt az, aki vezette a kutyacsapatot.

Kanadában egy hős kutyának állítottak emléket, aki a második világháborúban sok katona életét mentette meg a haláltól. Gránátkeresőként szimatolta ki a kutya a veszélyt.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!