Fő táplálékát az ürgék és a galambok jelentik. Mivel azonban az ürge téli álmot alszik, így bizonyos időre törlődik a sólyom étlapjáról a kis rágcsáló. Vagyis marad fő zsákmányállatként a galamb. Időszakonként azért meg tud kóstolni néhány hazánkon átvonuló seregélyt.
Az idősebb kerecsensólymok például összefognak, és közösen vadásznak mezei pocokra, de úgy is hozzájuthatnak betevőjükhöz, hogy más ragadozómadaraktól elveszik a megszerzett zsákmányt. A fiatal egyedek gyakran tartózkodnak városok közelében, mert ott bőségesebb és biztosabb a betevő falat. A városban élő galambok nagy száma nagyobb esélyt jelent a fiatal ragadozómadaraknak is.
A galambok sok bosszúságot okoznak, mégis úton-útfélen etetik őket. Nem is a madarakkal van a fő gond, hanem az utánuk maradt, fertőzésveszély forrása, az ürülékük. A galambok jelentette problémát csakis egységesen lehetne megoldani. Amikor huzamosabb ideig tartózkodik egy helyen egy rajnyi galamb, irtózatos mennyiségű ürüléket halmoznak fel. A legjobb lenne, ha lennének galambok, de csak egészséges példányok, és azok mindig változtatnák helyüket.
Ebbe segít a kerecsensólyom, ugyanis a ragadozó láttán a galambok felrepülnek, ez pedig arra jó a sólyomnak, hogy felmérje, melyik galamb lesz a potenciális áldozat. Azaz melyik idős, beteg, gyenge állat. Ha pedig a tápláléklánc formájában végzi egy galamb, az a természetesebb körforgás részévé válik. Nem legyengülve, a város egy pontján gubbasztva várja az elmúlást.
További érdekességekért kérjük keressék fel Facebook oldalunkat!
(Forrás: otthonikedvenc.hu; Fotó: raptorimages.hu)
