Jump to content

Borzderes

2014. 09. 01. 16:05

Borzderes. De mi az? Mit takar ez a szó? Helyesebben fogalmazva kárpáti borzderes, ami egy hazánkra jellemző szarvasmarhafajta.

A kárpáti borzderes szarvasmarha alapját a Kárpát-medence kis testű szarvasmarhái jelentették, ahol több, a szürkemarhán kívül, de ahhoz hasonló fajtát is tartottak. A több fajta eredete nem egyértelmű, de úgy vélik, hogy a honfoglaláskor hoztuk magunkkal, míg mások szerint a nyugatról betelepülőkkel érkezetek. A több szarvasmarha fajta nem különül el egymástól élesen, hiszen nem tudatos tenyésztés eredményei, hanem inkább tájegységenként változnak.

A szarvasmarháktól való elvárás mindig az volt, hogy jó tejelők legyenek és a húsuk is az legyen. Fontos szempont volt az is, hogy járomba lehessen az állatokat fogni, hiszen hasznos munkaerő volt az emberek számára. Ezek mellett a tulajdonságok mellett persze az is fontos volt, hogy ellenálló legyen.

A borzderes őse feltételezhetően az Ázsiából magunkkal hozott tőzegmarha volt. Ezt a fajtát már ezer évvel ezelőtt svájci bencés szerzetesek tenyésztették, aminek egyik fő szempontja volt a szilárd testfelépítés kialakítása, ugyanis a zord hegyvidéki környezethez ez a megfelelő. A másik szempont persze a jó tejadás volt, így a svájci bozrderes az egyik legjobb tejtermelő fajta volt.

A Kárpát-medencében három különböző fajtát tartottak, amelyek a mokány, a busa és a riska volt. 1879-ben hozatott alpesi tenyészállatokat a magyar kormány azért, hogy meglévő hegyvidéki marhaállományunkat nemesítse. Bár nem lett nagyobb a tejtermelés, azonban innentől kezdve nevezhető a kárpáti borzderesnek ez a fajta, amely egységes külsőt eredményezett.

A magyar tarka szarvasmarha térnyerésével a borzderes fokozatosan háttérbe került, majd fel is hagytak a fajta tenyésztésével. Több mint harminc évre eltűnt ez a fajta hazánkból.

(Forrás: otthonikedvenc.hu; Fotó: hannakincse.hu)