Az élőlények nagy része látás során tájékozódik. A látás a fénytörésnek, a fény visszaverődésének és színének köszönhető. De nem egyformán látnak az élőlények, mert különbözik az alakfelismerésben, abban, ahogyan a színeket érzékelik, a térlátásban és a felbontásban is.

Az alacsonyabb rendű állatok fényérzékelését a testükben szétszóródva található látósejtek biztosítják. A fejlettebb élőlények látószerve a következő lehet: pontszem és összetett szem (vagy mozaikszem) az ízeltlábúak látására jellemző, míg a hólyagszem a lábasfejűek és a fejlettebb gerincesekre jellemző.

Az emlősök zöme nagyjából hasonlóan látja a világot, mint mi, de a különbség a rossz fényviszonyok közötti látásban és a színérzékelésben van.

Az egyre több kutatás és a technika korszerűsödése több tévhitet eloszlatott. Úgymint azt is, hogy a kutyák színvakok. Valóban nem minden színtartományt érzékelnek, hanem csak a barna, a sárga és a kék színt látják. Periférikus látásuk azonban nagyon széles. Ugyanez vonatkozik a macskák látására is.

Nagyon érdekes, hogy a patkányok egymástól függetlenül képesek szemeiket mozgatni.

A madarakról kiderült, hogy UV fényben látnak, egy pontra fókuszálnak, ami igen különleges látásmód. Hasonlóan a madarakhoz, a rovarok is UV fényben látnak.

A kígyók hőtérképszerűen érzékelik környezetüket, emiatt könnyen vadásznak éjszaka is.

A rákok némelyikének látása jobb, mint a madaraké.

A cápák ugyan színeket egyáltalán nem érzékelnek, viszont tisztán látnak a víz alatt. A halak azonban látják a kék, a zöld és a piros színeket, és UV receptorral is rendelkeznek.

(Forrás: otthonikedvenc.hu; Fotó: telegraph.co.uk)