Az 1900-as évek közepétől kezdett egy legenda terjedni, miszerint a fővárosi állatkert egyik vízilova szokás szerint tátotta a száját és a látogatók közül egy csecsemő annak nyitott szájába zuhant. A víziló még le is nyelte a babát. Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője ezt a történetet cáfolta. Annyi azonban igaz, hogy a vízilovak gyakran tátják a szájukat, amolyan fenyegető magatartás et. Az állatkert látogatói meg voltak arról győződve, hogy az állat azért nyitja akkorára a száját, mert éhes, így ételt dobáltak a szájába. Akkoriban pedig még nem volt olyan erősen szabályozva az állatkerti állatok etetése, mint most.

Az Elefántházról az a szóbeszéd terjedt, hogy tetejét az iszlám híveinek nem tetszése miatt kellett bontani, átalakítani. 1909-1912 épült fel az épület szecessziós stílusban. A stílusjegyek azt sugallták, amely utalt a benne élő állatok hazájára. Az Elefántháznak keleties kupolája van, amely egy mecsetre emlékeztetett. 1915-ben az Oszmán Birodalom a külügyminisztériumtól azt kérte, hogy építsék át a számukra sértő kupolát. A ma is látható tornyot 1999-ben kapta meg az épület.

Történtek valós események is, méghozzá szökések. Ha hiszitek, ha nem, a legnagyobb szabaduló művészek a pingvinek. Szökött már meg koronás daru, prérifarkasok.

További érdekességekért kérjük keressék fel Facebook oldalunkat!

(Forrás: otthonikedenc.hu; Fotó: zoobudapest.hu)