A keleti sün (Erinaceus roumanicus) hazánk elterjedt sünfaja, amely kedveli a fás és cserjés vidéket, gyakran látogatja meg a lakott területeket is.

Az emlősök osztályába, a sünalakúak rendjébe és a sünfélék családjába tartozik.

2009-ben indult a Vadonleső internetes természetvédelmi program, melynek keretén belül idén hirdették meg először az Év Emlőse rendezvénysorozatot. Az év emlősének Magyarország őshonos sünfaját, a keleti sünt választották. A vadonlesők legnépszerűbb állatáról adatokat gyűjtöttek össze, majd azokat kiértékelve kiderült, hogy a tavaszi kirajzáskor nagyon sok egyed (leginkább fiatal) pusztul el autós gázolás következtében.

A sün testhossza maximum 35 cm, amihez társul egy kb. 5 centis farok, Súlya 400 és 1900 gramm közötti. Testét a szőrszálak mellett sűrű tüskék borítják, amelyek fekete-fehér gyűrűsek. Hasán fehér szőr található. Veszély esetén labdává képes gömbölyödni fejlett bőrizomzatának köszönhetően. Pofája hegyes és az azt rejtő fogak szintén azok.

Fő tápláléka a földigiliszta, csiga, de elfogyaszt kisebb állatokat is, mint például madárfiókák, gyíkok, sáskák. Időnként gyümölcsöt és tojást is eszik.

A sün éjszakai életmódok folytató állat, amely szereti a dús aljnövényzetű, ritkás erdőket. Települések környékén, belvárosokban él, ezt jelzi a sok süntetem az utakon.

Téli álmot alszik, így téli időszakban elhúzódik avarból készült vackába és álomba szenderül labdává gömbölyödve. Tavasszal bújik elő. A téli álom során felélt zsírtartalék miatt az állat nagyon lefogy, ezért amikor felébred, nagyon sokat eszik és iszik, hogy pótolni tudja zsírveszteségét.

Az év nagy részét magányosan tölti, csak párzás idején keresik egymás társaságát.

A sün látása nem a legjobb, de szaglása kiváló és remekül hall, így éjszaka jól tájékozódik.

A keleti sün védett faj, és a sünbarát kert kezdeményezéssel arra ösztönzik az embereket, hogy megvédjék ezt a kis szúrós állatot.

(Forrás: otthonikedvenc.hu; Fotó: bigg.hu)