A fajok közötti együttműködés azért kivitelezhető, mert minkét fél jól jár a másik segítségével. A kölcsönös segítség összehozhat több fajt.

A szavannán élő állatok is társulhatnak, hiszen mindenkinek érdeke. A zebra hallása kitűnő, a struccnak pedig a szeme. Így legelészés közben bármelyik faj példánya kezd menekülni, a másik is azonnal eliszkol a veszélyzónából. Ez még nem is olyan nagy kaland, de hogy ragadozó és növényevő társuljon? Pedig az Etióp-magasföldön megtörténik. A farkasok nem mindig cserkésznek be nagy vadakat, nem mindig falkában vadásznak. Előfordul, hogy a majmok által megzavart rágcsálókra csapnak le. Az ott élő páviánok között nem ritka, hogy farkas téblábol. A páviánok egyáltalán nem féltik kölykeiket a farkastól, pedig a ragadozó számára éppen megfelelő falat lenne egy páviánkölyök. Mégsem teszi meg.

A farkasok teljesen tisztában vannak azzal, hogy sokkal eredményesebb így a zsákmányszerzés, mintha egyedül, a páviánok nélkül kellene becserkészni a gyorslábú rágcsálókat.

További érdekességekért kérjük keressék fel Facebook oldalunkat!

(Forrás: otthonikedvenc.hu; Fotó: flickr.com)