Természetesen. A kínzó forróságtól a tengerimalacok még inkább szenvednek, hiszen testüket még szőr is fedi (kivéve a csupasz fajtákat). A megfelelő hőmérséklet ezeknek a rágcsálóknak a 16-20 °C. Nehezen viselik a hirtelen hőingadozást.

A nyári forróságot nagyon nehezen viselik, kimondottan szenvednek. Az izzadásra képtelen rágcsálók teste túlságosan felhevülhet, ha nem segítünk nekik valamilyen módon.

Ha a lakásban padlócsempe van, az jóval hűvösebb, tehát az állatunk ketrecét érdemes oda helyezni akkor is, ha nem ott van eredetileg a helye.

Ha van otthon maradék padlócsempe darab, akkor a ketrecbe be lehet egy darabot helyezni, rakjunk rá némi forgácsot, de ha arra fekszik rá az állat, akkor kellemesen hűsíteni tudja magát.

Megtölthetünk jégakkut vízzel, lefagyasztás után pedig a ketrec tetejére kell csak tenni egy pamut anyagba tekerve.

Cseréljük a szokásosnál sűrűbben az almot alattuk, ugyanis a melegben még erősebb a vizeletük szaga, valamint nem szép látvány, ha a szőre vizelettől ázott.

A lakásban gyakran huzattal próbáljuk a levegőt mozgásra bírni, de a tengerimalac nem szereti a huzatot.

Az talán már az eddigiekből is kiderült, hogy a meleget nehezen viselik, így egyértelműen tilos olyan helyre tenni ketrecüket, ahol a nap éri.

Ha van rá mód és lehetőség, akkor minél nagyobb ketrecet biztosítsunk a tengerimalac számára, és olykor szabadon lehet engedni.