900 km. Ennyi a megtett út. Igaz, hogy nem saját lábán tette meg, de ennyire távolodott el gazdájától a kis csavargó.
Azt nem tudni, hogy mit várhattak volna ezek az állatok. Nem ismert, hogy miért zsákban és hová vitte volna az öt kutyát és a kecskét a férfi.
Az idős személyek már kevésbé kedvelik a túlságosan mozgékony és játékos kutyákat, ezért érdemes megfontolni, hogy milyen kutyussal lepjük meg őket.
Sokan rajongunk a kutyákért, meg is osztjuk velük életünket, otthonunkat, mégsem kap el a vágy, hogy kutyaként éljünk.
Nincs még kutyád? Legyen! Kutyás vagy? Ugye milyen jó?!
A két lakótárs együtt szökött meg, de csak egyikük ért haza segítség nélkül.
Téged hogyan vár a kedvenced, ha hazaérsz? És ha meglátja a kezedben a pórázt? Ha örömében futkosni kezd, akkor a FRAP-ot éli meg.
Akkor is, ha látható jelei sincsenek még. A kutyáknak csodálatos érzékeik vannak.
Olyan meleg van, hogy ha lehetőségünk adódik, akkor megmártózunk a vízben. Kutyáink esetében is jó ötlet ez. Csakhogy nem mindegyik akarja.
A kutyák annyifélék lehetnek, és nemcsak külsejük alapján, de viselkedésükben is.
Csoda, hogy túlélte a puli a támadást.
Ott hagyta a kutyáját, ahol korábban rátalált. Hátha valakinek sikerül jól neveltté tenni.