Egy kellemesnek induló séta során nem számítunk arra, hogy kedvencünk olyan oldalát látjuk, amelyet talán még soha, vagy csak nagyon ritkán. Az ugatós, területét nagyon védő kutyás gazdik megkísérelhetik felhívni a járókelők figyelmét arra, hogy harapós kutya tartózkodik a kerítésen belül, és a sétát is biztonságosabbá tehetjük harapós eb esetében a szájkosár használatával. Azonban a leginkább szelíd, egyáltalán nem harapós kutya is összekaphat egy társával.

Ha erre nincs felkészülve a gazdi, akkor arra sincs valószínűleg, hogy ilyen helyzetben mit tegyen.

Az első szabály az, hogy ha már két kutya összeverekedett, akkor a gazdi nem próbálja meg szétválasztani őket kézzel. Az biztos, hogy a csata hevében egyik, másik, vagy akár mindkét ebtől sérüléseket gyűjthet be.

Annak természetesen oka és előzménye is van, ha két kutya egymásra ront. Már a testbeszédük jelezheti, hogy valamire készülnek. A tekintet, a farok tartása már a kutya izgatottságát mutathatja. Ezek olyan jelek, amelyeket a gazdi észrevehet, feltéve, hogy figyeli kutyáját. Amennyiben az izgalomnak a jeleit fedezi fel kedvencén, akkor meg kell nyugtatni az állatot és el kell vonni a figyelmét a másik állatról. Ha szabadban sétáltatjuk a kutyánkat, mindig legyen rajta a póráz, így akkor meg lehet fékezni a kitörést, ha csak éppen jelét mutatja idegességének.

Egyes esetekben az egymásra támadó kutyák egyáltalán nincsenek erőegyensúlyban. Ha egy nagyobb eb támad a kisebbre, és az életben maradása a tét, akkor a nagyobb állatot a pórázánál vagy a nyakörvénél fogba úgy kell a magasba emelni, hogy a mellső lábai ne érjék a földet. Előbb vagy utóbb el fogja engedni a kisebb állatot.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!