A gazdi dönti el, hogy milyen kutyát vesz magához, ennek megfelelően van, aki a kistestűekért rajong, aztán van az, aki a nagyobb testű kutyákat részesíti előnyben. És mégis, ha a két véglet alapján találkozik egymással egy kis- és egy nagytestű kutya, szinte biztos, hogy az apróság fog acsarkodni a nagyra.

A tacskók és pláne a csivavák azok, akik testüket meghazudtoló hangerővel ugatják meg kutyatársaikat, és ennek megfelelően is viselkednek. Ebben szerepe van a genetikának és a nevelésnek is.

A nagyobb testű őrző-védő munkára tenyésztett fajok esetén fontos az, hogy a vérmérséklet megfelelő legyen. A kistestű kutyák esetében ez alapján bizonyára nem szelektálják őket, mert esetükben a vérmérsékletnek nincs akkora szerepe és veszélyességi tényezője. Ugyanakkor az is fontos, hogy a gazdi hogyan reagál az esetleges aggrasszív fellépésre. Amíg a nagyobb testű kutya esetében azonnal az állat megfékezését, lenyugtatását helyezik előtérbe, hogy nehogy másnak gondot okozzanak, addig a kistestű kutyák komoly sérülést nem tudnak okozni és ennek megfelelően azt nem is veszik fenyegetően, vészjóslóan.  

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!