Ha van egy olyan elképzelésünk, hogy a meglévő kutyusunknak kutyatársat szeretnénk, akkor lelki szeminkkel azt is látjuk, hogy micsoda hancúrozást fognak csapni együtt a kertben és együtt alszanak majd. A meghitt elképzelésig azonban lehet, hogy döcögős lesz az út.

A családban régóta jelenlévő kutyus és a mellé érkező új négylábú családtag közötti viszony nem biztos, hogy azonnal idillivé válik.

Nem árt, ha annyi kennellel, elzárható hellyel rendelkezünk, ahány kutya van, így harag esetén, esetleg idegen személy érkezésével mindegyik állat elzárható, így az egymáshoz szoktatás is zökkenőmentesebben történhet.

A legkönnyebb dolgunk akkor van, ha a már meglévő kutya képes vezényszóra a helyére menni és ott is maradni. Ennél már csak az az ideálisabb, ha az újonnan érkező eb is képes erre és miután megmutatjuk neki az új helyét, azt elfoglalja.

A meglévő eb számára már ismert a nálunk bevezetett napirend és ha ezt az új állat is megtanulja, az mindkettőjüknek biztonságot ad.

Új kutya nem azért kell a meglévő kutyánk mellé, mert a mi viszonyunk instabil. Ezzel biztosan nem rendezzük a helyzetet. Instabil, kutya mellé lehetőleg ne kerüljön társ. Ha mégis, akkor olyan állatot válasszunk társként, aki méretben a másikkal azonos termetű, nyugodt, békés természetű. Akárhány kutyánk van, szükségük van arra, hogy külön-külön is szenteljünk nekik időt.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!