Már a kezdeti adatgyűjtés időszakában kiderült, hogy nem elég az, ha csak pár adatot rögzítenek a madarakról, hanem fontos az adattár kialakítása is. Akkor még felmérőlapok kitöltése után az adatokat postázták, 1987-től pedig már számítógépes adatbázisban rögzíthették. Ez a rendszer volt hazánk és egyben Közép-Európa első olyan adatbázisa, ami egy PC-n tárolta a vadon élő élőlények adatait.

A kezdetektől sokféle adatgyűjtés folyt: madárgyűrűzés, madarak mozgása, vonulása, fészkek adatai, madármegfigyelések. Az adatokat offline tárolták, de mára már a legtöbb adatbázis online is elérhető és le- és feltölteni. Főleg önkéntesek szolgáltatják az adatokat.

Az egyik legismertebb adatbázis a XX. század végén indított Mindennapi Madaraink Monitoringja elnevezésű. Ez a rendszer képet tud arról felvázolni, hogy mi történik hazánkban, milyen hatása van a klímaváltozásnak, hiszen a madarak jól felvázolják azokat a jelenségeket, amely a többi élőlényre is vonatkozik. Ebben a rendszerben nagyon sok önkéntes viszi fel adatait.

(Forrás: otthinikedvenc.hu; Fotó: szaboendrefotonaploja.blogspot.hu)