Amitől mi igyekszünk megszabadulni, az a természetbe jutva másokat mérgez.
Híres személyről kapta egy 360 millió évvel ezelőtt élt kétéltű a nevét.
Amerikában már ennyire komolyan veszik az állatkínzást. Ítéletet hoztak annak a tanárnak az ügyében, akit állatkínzással vádoltak.
Aki fél a hüllőktől, ebben a leopárdgekkóban nem fog semmi félelmeteset találni.
A teknősökre nem különösebben csodálkozunk rá, azonban a Mary River teknős egészen különleges.
Éheztek, szomjaztak. Mire rátaláltak a szenvedő állatokra, néhányuk állapota már nagyon leromlott. A többség mégis túlélte.
Ha egy teknős étvágytalan, annak oka kereshető a helytelen tartásában és betegségben is.
Azzal, hogy szabadon engedték, a boa halálos ítéletét írták alá.
Könnyen jön, és könnyen is mehet a potyakaja, azonban érdemes élni a lehetőséggel. Meg is próbálják a halak.
Az egyedüli vesztesek ebben az útban csak a halak voltak. Ők azonban az életükkel fizettek.
Ha csak a mérete alapján ítélkezünk, lenne okunk a félelemre. Ha tudjuk, hogy mivel van dolgunk, már kevésbé félelmetes, de attól még nagy.
Az állattartás egyik velejárója, hogy gondoskodni kell az élelemről, de nem mindegy, hogy hol, mivel, ki előtt tesszük ezt.