Nagyon figyelmesen kell ugyanis eljárni akkor, amikor egy kutyust szeretnénk magunkhoz venni, hiszen az életmódunkhoz, lehetőségeinkhez mérten olyan állatot kell választani, akiről a lehető legjobban tudnánk gondoskodni.

Méretben, viselkedésen, vérmérsékletben is stimmelnie kell mindennek. Egy amerikai pár úgy döntött, hogy menhelyről választ magának kutyát. Döntésük határozott volt, de nem volt konkrét elképzelésük arról, hogy milyen kutyusra vágynak. Egészen addig amíg a menhelyen megláttak egy kutyát. A pár tagjai összenéztek, és tudták, hogy egyre gondolnak. Az a kutya lesz az ő kedvencük.

A menhelyen dolgozó azonban ennek a döntésnek nemhogy örült volna, de egyenesen arra kérte meg a párt, hogy arról a kutyáról mondjanak le, ha jót akarnak maguknak. Az állatot úgy tartották számon, mint a menhely legbúskomorabbja. Márpedig minden gazdi egészséges, lehetőleg fiatal, életrevaló kutyust szeretne.

Nos, ez a kutyus mitől is lett volna boldog? Egy fertőzés következtében szőre kihullott, bolhás volt, és a menhelyre kerülése előtt az élete maga volt a pokol. A menhelyen ugyan gondoskodtak róla, de a lelke sérült volt.

A pár kitartott döntése mellett és a lebeszélés ellenére is az általuk kiszemelt kutyussal tértek haza.

A történet végződhet tragikusan, és jól is. Ez esetben ugyan nincs vége a történetnek, hiszen a kutyus új életet kezdett új gazdáival, ahol helyrejött mind lelkileg, mind fizikailag. A szeretet erre képes.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!