Amikor eldöntöttük, hogy macskatulajdonosok leszünk vállaltuk, hogy több mint egy évtizeden keresztül velünk fog lenni jóban és rosszban. Ez vonatkozik a nyaralásokra, utazásokra is. Dilemma, hogy magunkkal vigyük-e, vagy valakire rábízzuk macskánk felügyeletét?

Zacskóban, kukába kidobott, szeméttelepen, utcán, erdőben talált, a szomszédházban ellett anyamacskák és ingyen elvihető kiscicák hirdetésivel túlterhelt hirdetési újságok és weboldalak, menhelyre beérkező hívások tömkelege jelzi, hogy elérkezett a kiscica szezon. Az állatvédők feladata megszaporodik ilyenkor.

Akinek macskája vagy kutyája van, nem ismeretlen helyzet elé állítja kedvence, amikor hevesen vakarózni kezd. Bármennyire gondozott háziállatról legyen is szó, egy kellemes séta közben, vagy macska esetén egy szomszédolás megteheti „jótékony" hatását, és az állat szert tehet erre a vérszívóra.

A költözés alapból nem egyszerű dolog. Mindent tematikusan bedobozolni, cipelni, tologatni, felrakni, az új helyre szállítani. Ott pedig kezdődik minden előröl, csak kifelé pakolva. Ezt még jobban megnehezíti, ha macskánk van.

A macska ellése általában hat órán keresztül is eltarthat. A vajúdás kezdetétől számítva egy órán belül világra kellene jönnie az első cicának, aztán pedig 30-60 percenként érkezniük kellene a testvéreknek. Az anyamacska két szülés között körülbelül negyed órát tud pihenni, ez idő alatt a már megszületett kicsinyeit megtisztítja a magzatburoktól és szoptatni kezdi őket. Ha a megszületett apróságokat már egy másik dobozba raktuk, akkor erre az időszakra vissza kell helyezni a kicsiket az anyához. Ilyenkor meg lehet itatni az anyamacskát.